Védett egység minősítést kapott a Jakab Antal Ház

Jó hír a legalább ötven személyt foglalkoztató intézményeknek, vállalkozásoknak:

Ha nem tudnak fogyatékkal élőket alkalmazni, akkor sem muszáj a minimálbérük összegét az államnak utalni. Levásárolhatják, szolgáltatásokra válthatják azt a védett egységeknél, melyek közé tartozik immár a csíksomlyói Jakab Antal Ház is.

A védett egység minősítés elismeri és elősegíti a fogyatékkal élő személyek jogait. Ezen elv alapján a Gyulafehérvári Caritas által működtetett Jakab Antal Ház több fogyatékkal élő személyt vont be az egység működésébe és ad számukra lehetőséget a munkavállalásra, így kapta meg a védett egység minősítést. Egy 2006-ban elfogadott törvény értelmében (448-as törvény, 78-as cikkelye) azon közintézményekben és vállalkozásoknál, amelyek több mint 50 személyt dolgoztatnak, az alkalmazottak négy százaléka fogyatékkal élő kell legyen. Amennyiben nincs lehetőség fogyatékkal élők alkalmazására, minimálbérük összegét havonta be kell fizetni az államnak. A törvény megadja azt a lehetőséget is az intézményeknek, vállalkozásoknak, hogy amennyiben nem áll módjukban alkalmazni hátrányos helyzetű személyeket, minimálbérük összegét nem muszáj az államnak utalni, hanem levásárolhatják olyan egységnél, amely rendelkezik a védett minősítéssel, ezáltal segítve annak működését. Mint védett egység a Jakab Antal Ház lehetőséget nyújt a legalább 50 személyt foglalkoztató vállalkozásoknak és közintézményeknek, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, és a fennálló összeget használják fel éttermi vagy catering-szolgáltatásra, események, rendezvények szervezésére a Jakab Antal Házban.

A Jakab Antal Ház Védett Egység, vagyis fogyatékkal élő embereknek biztosít munkahelyet.

Az ANAF által kiadott tájékoztató anyag szerint az alábbiakban a következő részletet közöljük:

A munkáltatóknak lehetőségük van dönteni úgy, hogy a fogyatékossággal élők alapjába fizetett havi hozzájárulás 50%-át fizetik az engedélyezett védett egységekben foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek saját tevékenysége révén előállított termékekért és szolgáltatásokért.

A törvény 78. cikkének (3) bekezdésével összhangban. 448/2006. sz. rendelet szerint a vállalatok, de a hatóságok vagy a legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató állami tulajdonú vállalatok is kötelesek fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztatni az összes munkavállaló legalább 4%-ának megfelelő arányban.

Ellenkező esetben az alábbi kötelezettségek közül választhatnak:

a) havonta fizessen az állami költségvetésbe egy olyan összeget, amely megfelel az országonkénti garantált minimális bruttó alapbérnek (2025. január 1-jétől értéke a 935/2019. sz. rendelet szerint 4050 lej), szorozva azon munkakörök számával, amelyekben nem foglalkoztattak fogyatékossággal élő embereket;

vagy havonta fizet az állami költségvetésbe olyan összeget, amely az országonként garantált bruttó alapilletmény legalább 50%-ának felel meg, szorozva azon munkakörök számával, amelyeken nem foglalkoztattak fogyatékossággal élő személyeket, valamint a különbözetet képviselő összeggel az a) pontban meghatározott összeg szintjéig, partnerségi alapon történő megszerzése céljából, az engedélyezett védett létesítményekben foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek saját tevékenysége révén előállított termékek vagy szolgáltatások.

Alapvetően nem változik a munkáltatók által a fogyatékossággal élők alapjába havonta fizetendő járulék összege, azonban a munkáltatók választhatják, hogy az esedékes összeg felét a védett egységekben foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek saját tevékenysége révén előállított termékek és szolgáltatások megvásárlására fordítják, így az összegnek csak 50%-a kerül az állami költségvetésbe.